A kártevőirtás alapvető járványügyi jogszabálya. A 36. § előírja az egészségügyi kártevők megtelepedésének megakadályozását, ártalmuk megelőzését, távoltartását és rendszeres irtását, egyúttal meghatározva az egészségügyi kártevők körét. A védekezési kötelezettség szempontjából a rendelet a „lakott terület" kategóriájába sorolja az élelmiszer-raktárakat, valamint az élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységeket. A 39. § a részletes szakmai előírások tekintetében a 4. számú mellékletre, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által kiadott módszertani tájékoztatóra hivatkozik.

A kártevőirtó és gázosító tevékenység végrehajtási és működési rendelete. Hatálya az 528/2012/EU rendelet által szabályozott egészségügyi kártevőirtó- és gázosítószereket forgalmazó és felhasználó személyekre terjed ki. Szabályozza az I–III. forgalmi kategóriájú irtószerek beszerzésének és tárolásának rendjét, meghatározza a gázmesteri tevékenység feltételeit, a gázosítás bejelentési és biztonsági előírásait. Továbbá rögzíti, hogy az alkalmazás során meg kell akadályozni az irtószer élelmiszerbe vagy takarmányba történő bejutását, és a felhasználásról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

Az irtószerek – mint veszélyes anyagok és keverékek – kezelésének kerettörvénye. A 33/A. § értelmében az egészségügyi kártevőirtás szolgáltatási tevékenységként kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető, a szolgáltató kötelező nyilvántartásba vétele mellett. A törvény rögzíti a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységekre vonatkozó általános kockázatkezelési, dokumentációs és biztonsági alapkövetelményeket.

A központi európai uniós biocid keretrendelet. Kártevőirtási szempontból a legrelevánsabb terméktípusok a PT 14 (rodenticidek), a PT 18 (inszekticidek, akaricidek és más ízeltlábúak elleni termékek), valamint a PT 19 (repellensek és attraktánsok).

A hazai biocid-végrehajtási rendelet, amelynek hatálya az 528/2012/EU rendelethez kapcsolódik. Rögzíti a biocid termékek ellenőrzésének magyarországi intézményrendszerét; az élelmiszerlánc területén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hatáskörébe utalja a biocid termékek ipari alkalmazásának, raktározásának és az engedélyokiratban foglaltak betartásának ellenőrzését.

Az irtószerek vegyi biztonsági hátterét biztosító uniós alaprendelet. Kiemelt jelentőségű a biztonsági adatlapokra és a kockázatkezelésre vonatkozó előírások tekintetében.

A veszélyességi besorolás, a címkézés és a csomagolás kötelező érvényű uniós jogszabálya az irtószerek esetében is.

A kémiai biztonsági eljárások hazai végrehajtási rendelete. Rögzíti, hogy a biztonsági adatlapok formai és tartalmi követelményeit a REACH rendelet határozza meg, továbbá az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) feladataihoz rendeli a CLP rendelet 45. cikkéhez kapcsolódó nemzeti bejelentési rendszert.

Kiemelt jelentőségű jogszabály saját munkavállaló által végzett irtószer-kezelés, illetve a kártevőirtó szolgáltatók munkavédelmi megfelelősége esetén. Célja a munkahelyen jelen lévő vagy felhasznált veszélyes anyagok és keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok minimalizálása.

Az általános munkavédelmi kerettörvény. A kártevőirtási tevékenység során a munkáltatói felelősség, a biztonságos munkavégzés, valamint a veszélyt nem okozó munkakörnyezet, a rend és tisztaság fenntartása miatt alkalmazandó.

Az alapvető élelmiszerhigiéniai rendelet. Előírja, hogy az élelmiszer-vállalkozóknak HACCP-elveken alapuló eljárást kell kialakítaniuk és működtetniük, valamint a II. melléklet (Annex II) értelmében megfelelő kártevő-ellenőrzési és -irtási eljárásokat kell biztosítaniuk.

Rögzíti az élelmiszerbiztonság alapelveit, kimondva, hogy nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Bevezeti a nyomonkövethetőség követelményét az élelmiszerlánc minden szakaszában. Kártevőirtási szempontból a szennyeződés megelőzése és a dokumentált visszakövethetőség biztosítása miatt alapvető jogforrás.

Az élelmiszer- és takarmányjog hatósági ellenőrzési keretrendelete. Meghatározza a tagállami hatóságok (Magyarországon a Nébih és a kormányhivatalok) ellenőrzési jogosultságait és szabályait, ideértve a létesítményi higiénia és a kártevőirtási protokollok megfelelőségének vizsgálatát is.

Állati eredetű élelmiszerek feldolgozása, előállítása vagy kezelése esetén alkalmazandó jogszabály, amely speciális higiéniai előírásokkal egészíti ki a 852/2004/EK rendeletet.

A magyar élelmiszerlánc-biztonsági kerettörvény. Megteremti az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó kötelezettségek és az egységes hatósági felügyelet hazai alapjait a fogyasztók és a biztonságos élelmiszerellátás védelmében.

A hazai élelmiszerhigiéniai végrehajtási rendelet. Az uniós alaprendeletekre (178/2002/EK, 852/2004/EK) építve további nemzeti szabályokat rögzít, beleértve az élelmiszerekkel foglalkozó személyzet kötelező higiéniai oktatását.

A vendéglátás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek (konyhák, éttermek, közétkeztetés) speciális, ágazati rendelete, amelyet az általános élelmiszerhigiéniai jogszabályok mellett együttesen kell alkalmazni.

Kistermelői, helyi és marginális élelmiszer-előállítás esetén alkalmazandó speciális higiéniai rendelet, amely a klasszikus ipari termeléstől eltérő, könnyített szabályozási környezetet biztosít.

Bár jogforrási hierarchiáját tekintve nem jogszabály, alkalmazása a gyakorlatban kötelező érvényű. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. § (1) bekezdése kifejezetten az NNGYK (korábban NNK, illetve OTH) által – az országos tisztifőorvos egyetértésével – kiadott tájékoztatóra utalja az alkalmazható szakmai irányelvek és eljárások meghatározását.

(Kiadó: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – NNGYK)